Amikor megszűnik egy munkaviszony, sokak fejében felmerül a kérdés: „Vajon jár nekem végkielégítés?” A válasz nem mindig egyértelmű. Az alábbiakban tisztázzuk, mikor jogosult rá egy munkavállaló, és mikor nem – közérthetően, bonyolult jogi nyelvezet nélkül.
Mi az a végkielégítés?
A végkielégítés célja, hogy kompenzálja a munkavállalót a munkaviszonya megszűnése miatt bekövetkező anyagi hátrányokért, ha az nem az ő hibájából történt.
Mikor jár végkielégítés?
Fő szabály szerint akkor jár, ha:
- a munkáltató mond fel a munkavállalónak (kivéve, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége)
- a munkáltató jogutód nélkül megszűnik
- és a munkavállaló legalább 3 éve dolgozott a cégnél (folyamatos munkaviszonyban).
Mikor nem jár végkielégítés?
Nem jár, ha:
- a munkavállaló mond fel,
- a munkáltató azonnali hatályú felmondással él jogos indok miatt (pl. súlyos kötelezettségszegés),
- nyugdíjazás miatt szűnik meg a jogviszony,
- közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszűnése (bár ettől még lehet adni, de nem kötelező).
Mennyi a végkielégítés összege?
A munkaviszony hosszától függ:
- 3–5 év: 1 havi bér
- 5–10 év: 2 havi bér
- 10–15 év: 3 havi bér
- 15–20 év: 4 havi bér
- 20–25 év: 5 havi bér
- 25 év felett: 6 havi bér
Mi számít alapnak?
A végkielégítést a munkavállaló utolsó havi alapbére alapján számítják, nem tartozik bele pl. a túlóra vagy jutalom.
Mit tehetsz, ha nem kaptál végkielégítést, pedig járna?
Kérj írásos indoklást a munkáltatótól, és fordulj munkajogi tanácsadóhoz. Ha jogtalanul nem kaptál, akkor a bíróság előtt az igényt érvényesítheted 3 éven belül.
A végkielégítés nem „ajándék”, hanem törvényben garantált juttatás bizonyos esetekben. Tudd meg, mikor jár neked, és ne hagyd veszni, ha jogosult vagy rá
Átnézte és ellenőrizte:
Dr. Kovács Gergely ügyvéd
Iroda: Veszprém, Buhim utca 12.
Aliroda: Várpalota, Szent István u. 15.
e-mail: ugyved.mail@gmail.com