Sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy lakást adnak oda használatra egy családtagnak, ismerősnek, barátnak – bérleti szerződés nélkül. Azt gondolják, „ez csak szívességből van”, úgysem lesz gond belőle. De mi történik, ha később összevesznek, ha az illető nem akar kiköltözni, vagy ha közben eladják az ingatlant?
A „szívességi lakáshasználat” elsőre ártatlan gesztusnak tűnik, de komoly jogi kérdéseket vethet fel. Nézzük, mit mond erről a törvény, mire figyeljünk, és mikor érdemes mégis írásba foglalni a megállapodást.
Mi az a szívességi lakáshasználat?
A szívességi lakáshasználat egy ingyenes használati jogviszony, amelynek a lényege, hogy a tulajdonos (vagy más jogosult) ellenszolgáltatás nélkül engedi át a lakás használatát. Ez tehát nem azonos a bérleti jogviszonnyal, így lakbérfizetési kötelezettség sem keletkezik.
Jellemzői:
- nincs bérleti díj, legfeljebb a rezsit fizeti a használó,
- az ingatlan tulajdonosa szóbeli engedéllyel vagy „jóindulatból” engedi, hogy valaki ott lakjon;
- a tulajdonos bármikor megszüntetheti, ha nincs határozott idő kikötve;
- a lakhatás kevésbé védi a használót, mint a bérleti jogviszony esetén
Tipikus példák:
- A nagymama beköltözik a gyerekekhez.
- A testvér pár hónapra szállást ad a testvérének, amíg talál albérletet.
- A barát ideiglenesen beköltözik, mert épp válik vagy költözik.
Milyen jogai vannak a használónak?
Jogilag a szívességi lakáshasználó nem számít bérlőnek, tehát:
- nincs birtokvédelem a tulajdonossal szemben,
- nem illeti meg a lakáshasználati jog, ha a tulajdonos vissza akarja kérni,
- nem perelheti vissza az ottlakás lehetőségét, ha ki akarják tenni.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a tulajdonos bármikor visszavonhatja a szívességet – jogszerűen.
De figyelem: ha a használat évekig tart, és például ingóságokat is bevitt a lakásba, a kiköltöztetés akkor sem mehet egyik napról a másikra! Egyes esetekben a bíróság védheti a használó érdekeit, különösen, ha van valamilyen bizonyítható megegyezés.
Mi történik, ha a használó nem akar kiköltözni?
Ez az a pont, ahol a „szívesség” könnyen jogi vitává fajulhat. A tulajdonos azt szeretné, ha elhagyná az ingatlant, a használó pedig úgy érzi, „neki is joga van ott maradni”.
Tisztázzuk: ha nincs írásos megállapodás, akkor a használó nem jogos lakó, és a tulajdonos visszakérheti az ingatlant.
De nem lehet erőszakosan eljárni! Nem lehet:
- lecserélni a zárat,
- kikapcsolni a fűtést vagy áramot,
- kidobni a holmikat.
Ilyen esetben jogosulatlan lakáshasználat miatt bírósághoz lehet fordulni, és kiürítési pert kell indítani. Ez időbe telik, de jogszerű megoldás.
Hogyan lehet megelőzni a problémákat?
Bármilyen furcsán hangzik, még családon vagy barátságon belül is érdemes írásban rögzíteni a megállapodást.
Nem kell hosszú jogi szöveg:
- Leírhatjátok, ki lakik ott, miért, meddig.
- Azt is, hogy mikor szűnik meg a használat (pl. ha a gyerek elköltözik, ha eladják a lakást stb.).
- Aláírja mindkét fél, esetleg tanúk is.
Ez nem bizalmatlanság – épp ellenkezőleg, a jövőbeli félreértéseket segít megelőzni.
Mi van akkor, ha közben eladják a lakást?
Ha a lakást a tulajdonos időközben eladja, és nincs bejegyzett használati jog, az új tulajdonosnak nem kötelessége megtűrni az ott lakót. A használat engedélye ugyanis nem jár automatikusan tovább az új tulajdonosra.
Ezért különösen fontos, hogy az ott lakó tudja: nem bérlő, és a helyzete bármikor megváltozhat.
Szívesség vagy jogi csapda?
A szívességi lakáshasználat kockázatokat rejt mindkét fél számára:
- A használó kiszolgáltatott, nincs hosszú távú biztonsága.
- A tulajdonos nehezen tudja bizonyítani, hogy nem „engedélyezett” lakásbérletről van szó.
A legjobb, amit tehetünk: előre gondolkodunk. Néhány soros írásos megállapodással sok későbbi vitát, pereskedést, bosszúságot megelőzhetünk.
Átnézte és ellenőrízte:
Dr. Lassu Veronika Ügyvéd
| Telefon: +36 88 793 110 | +36 70 261 2772 E-mail: ugyved.lassuveronika@gmail.com web: https://drlassuveronika.hu/ Cím: 8100 Várpalota, Újlaky u. 8. |