Új televízió, mosógép, laptop vagy bútor vásárlásakor sokan választják az áruhitelt. A vásárló hazaviszi a terméket, a vételárat a finanszírozó rendezi, ő pedig hónapokon vagy akár éveken keresztül fizeti a részleteket.
De mi történik akkor, ha a megvásárolt termék rövid időn belül meghibásodik? Jogos a kérdés: ha nem tudom rendesen használni azt, amit megvettem, miért kellene tovább fizetnem érte?
A hibás termék áruhitel esetén azért különösen érdekes jogi helyzet, mert nemcsak a termék hibájával kell foglalkozni. A vásárláshoz kapcsolódó hitelszerződés is szerepet kaphat.
Hibás termék áruhitel esetén két jogviszonyt kell megkülönböztetni
Az áruhitel olyan fogyasztási hitel, amely jellemzően egy meghatározott termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kapcsolódik.
A vásárlónak tehát lehet egy adásvételi szerződése a kereskedővel, valamint egy hitelszerződése a finanszírozóval.
Ez nagyon fontos különbség.
Ha elromlik a mosógép, attól a hitelszerződés nem feltétlenül szűnik meg automatikusan. Emiatt kockázatos egyszerűen úgy dönteni, hogy a következő havi törlesztőrészletet már nem fizeted be.
Először azt kell tisztázni, milyen igényt érvényesíthetsz a hibás termék miatt, és hogyan kapcsolódik ehhez a finanszírozás.
Mit kérhetsz, ha hibás a termék?
Ha fogyasztóként vállalkozástól vásároltál, hibás teljesítés esetén kellékszavatossági jogok illethetnek meg. Bizonyos termékeknél kötelező jótállás is alkalmazandó lehet.
Fontos, hogy a hibás teljesítés nem jelenti automatikusan azt, hogy a kereskedőnek azonnal vissza kell adnia a teljes vételárat.
A konkrét körülményektől függően szóba kerülhet kijavítás vagy kicserélés, és meghatározott feltételek fennállásakor árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése is.
Ezért nem helyes az a gyakori elképzelés, hogy „elromlott, tehát visszaviszem és kérem a pénzt”.
Hibás termék áruhitel mellett: kinek kell jelezni a problémát?
A termék hibáját elsőként a kereskedőnek érdemes bejelenteni, lehetőleg dokumentálható módon.
Ne elégedj meg azzal, hogy szóban szóltál az üzletben. Őrizd meg a számlát, a jótállási dokumentumokat, a szervizpapírokat, az e-maileket és a kereskedő válaszait.
Ha áruhitelből történt a vásárlás, a hitelszerződést is vedd elő. Nem mindegy ugyanis, hogy önálló személyi kölcsönből vásároltál, vagy olyan finanszírozásról van szó, amely kifejezetten az adott termék megvásárlásához kapcsolódott.
Mi az a kapcsolt hitelszerződés?
Itt válik igazán érdekessé a kérdés.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény külön szabályozza a kapcsolt hitelszerződést. Meghatározott feltételek mellett ilyen lehet az a hitel, amely egy konkrét termék vagy szolgáltatás finanszírozását szolgálja, és a hitel, valamint az adásvétel gazdasági egységet alkot.
Ez azért fontos, mert kapcsolt hitelnél a fogyasztónak bizonyos esetekben a hitelezővel szemben is lehetnek jogai.
Ha például a kereskedő nem teljesíti megfelelően a szerződést, és a fogyasztó a kereskedővel szembeni igényének sem tud érvényt szerezni, meghatározott feltételek mellett a hitelszerződés alapján esedékessé váló törlesztés visszatartásának kérdése is felmerülhet.
Ez azonban nem ugyanaz, mint hogy a vásárló saját döntése alapján egyszerűen megszünteti a törlesztést.
Ne hagyd abba automatikusan a törlesztést
Ez az egyik legfontosabb gyakorlati tanács.
Attól, hogy vitád van a kereskedővel, nem érdemes automatikusan törölni a csoportos beszedést vagy egyszerűen nem befizetni a következő részletet.
Ha erre nincs megfelelő jogalap, fizetési késedelembe kerülhetsz. Ennek következménye lehet késedelmi kamat, felszólítás és további költség, tartós és jelentős késedelem esetén pedig ennél súlyosabb pénzügyi következmények is felmerülhetnek.
A helyes sorrend ezért nem az, hogy „rossz a termék, holnaptól nem fizetek”.
Előbb tisztázni kell a hibás teljesítés miatti igényt, a kereskedő álláspontját és a hitelszerződés pontos típusát.
Mi történik, ha végül visszakapod a termék vételárát?
Ez is attól függ, hogyan rendeződik az eredeti adásvételi szerződés és milyen finanszírozási konstrukcióról van szó.
Ha az adásvételi szerződés megszűnik, kapcsolt hitelszerződés esetén ennek a finanszírozásra is lehet jogi következménye. A fogyasztói hiteltörvény erre külön rendelkezéseket tartalmaz.
Ezért ilyen esetben nem célszerű azt kérni a kereskedőtől, hogy „adja ide készpénzben a vételárat”, majd a hitellel később foglalkozol.
A kereskedővel és a finanszírozóval történő elszámolást együtt kell áttekinteni.
És ha csak egy sima személyi kölcsönből vettem?
Ez már más helyzet.
Tegyük fel, hogy felveszel kétmillió forint szabad felhasználású személyi kölcsönt a bankodtól, majd ebből vásárolsz egy televíziót.
A bank ebben az esetben nem feltétlenül kapcsolódik az adott televízió adásvételéhez úgy, mint egy kapcsolt áruhitel konstrukciónál. Attól, hogy a televízió meghibásodik vagy vitád keletkezik a kereskedővel, a külön felvett személyi kölcsönöd fizetési kötelezettsége nem szűnik meg.
Ezért a hétköznapi „hitelre vettem” kifejezés jogilag még nem mondja meg, milyen szabályokat kell alkalmazni.
Mi van, ha az üzlet és a bank egymásra mutogat?
Ez az egyik legbosszantóbb helyzet.
Az üzlet azt mondja, hogy a hitellel kapcsolatban keresd a bankot. A bank azt mondja, hogy a hibás termék az üzlet problémája.
Ilyenkor mindkét ügyet dokumentáld külön.
A kereskedőnek írásban jelentsd be a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényedet, a finanszírozótól pedig kérj írásos tájékoztatást arról, hogy az adott hitelszerződés milyen kapcsolatban áll a vásárlással, és a kereskedővel fennálló vita milyen hatással lehet rá.
Telefonos beszélgetés után is hasznos lehet írásos visszaigazolást kérni.
Mit tehetsz, ha a kereskedő nem hajlandó rendezni az ügyet?
Ha fogyasztói jogvitád van a vállalkozással, békéltető testülethez is fordulhatsz. A békéltető testületi eljárás célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita bíróságon kívüli rendezése.
Ha viszont maga a pénzügyi szolgáltatóval fennálló jogvita nem rendeződik, pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jöhet szóba.
Ez a kettő sem ugyanaz, ezért mindig azt kell megnézni, kivel áll fenn a vita.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy 600 ezer forintos televíziót vásárolsz áruhitelre. Három hónap után olyan hiba jelentkezik, amely miatt a készüléket nem tudod rendeltetésszerűen használni.
Bejelented a hibát az üzletnek.
Ebben a pillanatban még nem abból kell kiindulni, hogy a következő törlesztőrészletet nem fizeted be. Először a termékkel kapcsolatos szavatossági vagy jótállási ügyet kell rendezni.
Ha a probléma végül olyan módon rendeződik, amely az adásvételi szerződés megszűnéséhez vezet, akkor meg kell vizsgálni, hogyan érinti ez a hozzá kapcsolódó hitelszerződést és az elszámolást.
Hibás termék áruhitel esetén ezt jegyezd meg
A legfontosabb, hogy ne kezeld ugyanannak a problémának a hibás terméket és a hitelt.
Kapcsolódhatnak egymáshoz, de külön szerződések és külön szabályok is állhatnak mögöttük.
Ha hibás terméket vásároltál áruhitelre, dokumentáld a hibát, írásban jelentsd be az igényedet a kereskedőnek, nézd meg pontosan, milyen hitelszerződést kötöttél, és szükség esetén a finanszírozót is írásban keresd meg.
A törlesztést pedig ne állítsd le pusztán azért, mert a termék elromlott. Előbb azt kell tisztázni, hogy az adott ügyben milyen jogod van a fizetés visszatartására, illetve hogyan érinti a termékkel kapcsolatos jogvita a hitelszerződést.
Átnézte és ellenőrizte:
Dr. Kovács Gergely ügyvéd
Iroda: Veszprém, Buhim utca 12.
Aliroda: Várpalota, Szent István u. 15.
e-mail: ugyved.mail@gmail.com