Egy születésnapi fotó, egy utcán készült felvétel, egy munkahelyi rendezvény képe vagy akár egy kínos pillanat néhány másodperc alatt felkerülhet a Facebookra. Innen pedig már nemcsak az ismerősök láthatják: megoszthatják, lementhetik, továbbküldhetik, és a kép olyan emberekhez is eljuthat, akiknek eredetileg egyáltalán nem szánták.
De mit tehetsz, ha te szerepelsz a fotón, és egyáltalán nem szeretnéd, hogy nyilvánosan elérhető legyen? A kép törlése Facebookról nem kizárólag a közösségi oldal szabályain múlik. A képmáshoz való jogot a magyar polgári jog is védi.
Kép törlése Facebookról: valóban kell az engedélyed?
A Polgári Törvénykönyv főszabálya egyértelmű: képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges. A törvény két fontos kivételt is megnevez: a tömegfelvételt és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételt.
Ez azért lényeges, mert jogilag nem csak az számít, hogy ki nyomta meg a fényképezőgép gombját. Az is külön kérdés, hogy a képet később mire használják.
Mi számít tömegfelvételnek?
Képzelj el egy városi rendezvényt, koncertet vagy sporteseményt, ahol több száz ember látható egy képen. Ha a felvétel célja maga az esemény és annak tömege, nem pedig egy konkrét személy kiemelése, tömegfelvételről lehet szó.
Más lehet a helyzet, ha ugyanazon a rendezvényen a fényképész kifejezetten rád közelít, és te válsz a kép központi szereplőjévé.
Vagyis nem elegendő annyit mondani, hogy közterületen készült, tehát bármit lehet vele csinálni. A Ptk. nem állapít meg ilyen általános kivételt.
Kép törlése Facebookról akkor is kérhető, ha közterületen készült?
A közterület önmagában nem szünteti meg a képmáshoz fűződő jogot.
Ha valaki például lefényképez az utcán, mert szerinte szabálytalanul parkoltál, majd a felismerhető képedet egy helyi Facebook-csoportban közzéteszi azzal, hogy „nézzétek ezt az embert”, egészen más jogi helyzet állhat elő, mint egy utcaképnél, amelyen történetesen te is látható vagy.
A NAIH 2025-ben külön is foglalkozott más személyekről készült fényképek adatvédelmi megítélésével. A Hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy más személyről készült fénykép adatkezelésnek minősülhet, és a magáncélú fényképezésen túl már adatvédelmi kötelezettségek is felmerülhetnek.
Mi történik, ha sértő szöveget is írnak a képhez?
Ha a fotóhoz olyan állításokat írnak, amelyek valótlanok és sértik az érintett jóhírnevét, vagy a közlés indokolatlanul bántó módon sérti a becsületét, további személyiségi jogok sérelme is felmerülhet. A Ptk. külön védi többek között a magánéletet, a becsületet, a jóhírnevet, a személyes adatokat és a képmást.
Ez különösen fontos az úgynevezett „leleplező” Facebook-posztoknál.
Attól, hogy valaki konfliktusba került a szomszédjával, egy autóssal, egy bolti vásárlóval vagy akár egy szolgáltatóval, még nem kap automatikusan szabad kezet arra, hogy az érintett fényképét bármilyen szöveggel nyilvánosságra hozza.
Mit tegyél, ha engedély nélkül került fel rólad egy kép?
Elsőként érdemes bizonyítékot készíteni. Mentsd el vagy képernyőképpel dokumentáld a bejegyzést úgy, hogy lehetőleg látható legyen a kép, a hozzá tartozó szöveg, a közzétevő és a közzététel időpontja.
Ezután írásban kérheted a feltöltőtől a fénykép eltávolítását. Érdemes egyértelműen megfogalmazni, hogy nem járulsz hozzá a képmásod ilyen felhasználásához, és kéred a bejegyzés törlését.
Ha a feltöltő nem intézkedik, a Facebook saját jelentési lehetőségei is igénybe vehetők.
Fontos azonban, hogy a platformon tett bejelentés és a magyar jog alapján érvényesíthető igény két külön dolog. Attól, hogy egy közösségi oldal nem távolít el automatikusan egy bejegyzést, még nem következik, hogy annak közzététele a magyar jog szerint biztosan jogszerű.
Mi van, ha már százan megosztották?
Itt válik igazán kellemetlenné az internet természete.
Az eredeti bejegyzés törlése nem feltétlenül tünteti el az összes másolatot. Valaki készíthetett képernyőképet, letölthette a fotót vagy új bejegyzésként tölthette fel.
Ezért érdemes gyorsan reagálni. Minél nagyobb nyilvánosságot kap egy kép, annál nehezebb lehet a terjedését megállítani.
Gyermek fényképénél még óvatosabbnak kell lenni
Gyermekek képmásának internetes közzététele különösen érzékeny kérdés. A NAIH 2026 júliusában is hangsúlyozta, hogy a GDPR a gyermekeket érintő adatkezeléseknél kiemelt figyelmet és gondosságot követel meg.
Ezért különösen problémás lehet például egy másik család gyermekének felismerhető fotóját vita, megszégyenítés vagy „leleplezés” céljából közzétenni.
Mi történik, ha a felszólítás ellenére sem törlik?
Ha valóban személyiségi jogsértés történt, a Ptk. alapján az érintett többféle igényt érvényesíthet. Kérheti például a jogsértés megállapítását, annak abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől és a sérelmes helyzet megszüntetését.
Bizonyos esetekben sérelemdíj, ténylegesen bekövetkezett kár esetén pedig kártérítés kérdése is felmerülhet. A sérelemdíj összegét a bíróság az ügy konkrét körülményei alapján határozza meg.
Adatvédelmi jogsérelem esetén a NAIH előtti eljárás lehetősége is felmerülhet.
A konkrét jogi út mindig attól függ, hogyan készült a kép, hol és milyen céllal tették közzé, felismerhető-e rajta az érintett, mekkora nyilvánosságot kapott, illetve milyen szöveg vagy más információ társult hozzá.
Nem minden Facebookra került fénykép jogsértő
Ez talán a legfontosabb következtetés.
Nem működik az az egyszerű szabály, hogy „én vagyok a képen, tehát kötelesek törölni”. De az sem igaz, hogy „közterületen készült, ezért bárhová feltölthetem”.
A kép törlése Facebookról mindig az adott helyzet körülményeitől függ. Más szabályok és érdekek ütközhetnek egy családi fotónál, egy tömegfelvételnél, egy közéleti eseménynél vagy egy kifejezetten valakinek a megszégyenítésére készített bejegyzésnél.
Ha pedig egy rólad készült fénykép valóban sérelmes módon került nyilvánosságra, érdemes gyorsan cselekedni: dokumentáld a bejegyzést, kérd írásban az eltávolítását, használd a platform bejelentési lehetőségét, és komolyabb esetben kérj jogi segítséget.
Átnézte és ellenőrizte:
Dr. Kovács Gergely ügyvéd
Iroda: Veszprém, Buhim utca 12.
Aliroda: Várpalota, Szent István u. 15.
e-mail: ugyved.mail@gmail.com